Amikor Magyarországon már a pártok nevét is A tűz és jég dala-ciklusból veszik, akkor kimondhatjuk: a fantasztikum átment a fősodorba. Persze ez főleg a vizuális platformokra igaz: filmeket és sorozatokat sokan néznek, és ezek között nőtt meg jelentősen a fantasztikus témájú alkotások száma. Ami jó dolog. Ezekről a sorozatokról és filmekről ezen a blogon nem sok szó fog esni.

A fő téma a sci-fi-, a fantasy- és a horrorirodalom, azaz összefoglaló nevén a fantasztikus vagy spekulatív irodalom lesz, beleértve ebbe a képregényeket is.

A hazai könyvkiadásban már évtizedek óta jelen van a fantasztikum: a rendszerváltás előtt Kuczka Péter irányításával a sci-fi külföldi klasszikusainak jó része megjelent; a nyolcvanas években pedig megszületett A Gyűrűk Ura első hazai kiadása is.

A kilencvenes évek zavaros időszaka után az elmúlt bő évtizedben tisztázódtak a dolgok, és állt fel az a kiadói struktúra a területen, ami a fontos, de kimaradt klasszikus alkotók alkalmi pótlása mellett a legfrissebb és legizgalmasabb szerzők jelentős részét is el tudja hozni a magyar piacra.

(Tehát, mondjuk ki: királyság van. Tíz éve azért meglepő lett volna az, hogy például Kim Stanley Robinson új regénye a nemzetközi megjelenéssel egyszerre megjelenik magyarul is, miközben mondjuk Ursula K. Le Guin kisprózáiból már a második duplakötetet vehetjük a kezünkbe keménytáblás kiadásban.)

A fantasztikus irodalomhoz már a kezdetektől fogva jelentős közösségi élet is kapcsolódik, nem csak nyugaton, de hazánkban is, bár évtizedről évtizedre változó intenzitással. Annyi mindenesetre még ebben a mai, inkább apályos időszakban is elmondható, hogy kevés más olyan irodalmi zsáner van, ami ennyi témának dedikált blogot, oldalt, Facebook-csoportot, illetve egyesületet és találkozót mondhat a magáénak. (Itt készítettem egy felmérést arról, hogy kik olvasnak itthon fantasztikus irodalmat.)

A magyar fantasztikum intézményrendszeréről itt írtam bővebben, itt pedig egy folyamatosan bővülő útmutatót/linktárat találhattok a különböző fantasztikus kiadókhoz, blogokhoz, oldalakhoz és rendszeres eseményekhez.

2015-ben azért alapítottam a Mandiner.sci-fit, mert úgy éreztem, hogy itthon is eljött az idő egy külföldiekhez hasonló, újságírói szemlélettel készülő fantasztikus/geek hírportál létrehozására. Hogy ez mennyire jött össze, azt a 2017-es búcsúcikkemben elolvashatjátok. Ezután Spekulatív Zóna néven gründoltam egy blogot – beköszönő itt –, ez fog most ide fog költözni.

Ami marad:

• Minden hónap elején lesz egy poszt a havi könyvmegjelenésekről. A szeptemberit fel is tettem már ide.
• Folytatódik az 5+1 c. sorozat, amelyben fantasztikus írók mesélnek 5+1 kedvenc könyvükről.
• Lesznek hazai és külföldi könyvajánlók. Itt egy példa.
• Lesznek fantasztikus könyveket különböző szempontok alapján gyűjtő listák, mint pl. ez.
• Számot adok a fantasztikus irodalom legfontosabb díjainak alakulásáról is, mint pl. itt.
• És lesznek beszámolók eseményekről is, legutóbb a fantasztikus kiadók könyvfesztiválos beszélgetéséről írtam, amit én moderáltam.

Amiből több lesz:

• Például szerzőből: egy évnyi szólózás után már az előző blogon debütált Hetei Péter, aki a tervek szerint rendszeresen fog írni a blogra, és mások jelentkezését is szívesen fogadom.
• Több interjút is fogok csinálni, mert izgalmas, de az előző blogon méltatlanul elhanyagolt műfaj volt. De azért volt pár, például Dragomán Györggyel vagy Pierce Brownnal.
• Az olyan összefoglaló cikkekből, mint amilyet például a Galaktika-botrányról írtam.

Érdemes egyébként követni a Facebook-oldalt is, mert az naponta többször frissül a fantasztikus irodalom és lazán kötődő filmes/sorozatos dolgok legfrissebb híreivel; és Molyon is elérhetőek vagyunk. A bloggal párhuzamosan érdemes forgatni az Azonnalin a Könyves Kálmán rovatot, amit én szerkesztek, és ahol ezért sok a fantasztikus téma.

Szóval üdv itt, remélem jól fogsz szórakozni! (A dizájnt még majd alakítom.)