Mint annyi minden mást, az idei könyves szezonnyitást is teljesen keresztülhúzta a járványhelyzet miatti korlátozás. Hogy állnak most a fantasztikummal foglalkozó kiadók?

Két hónapra bezártak a könyvesboltok, elmaradt a Könyvfesztivál és jelen állás szerint Könyvhét sem lesz – rengeteg tavaszra tervezett megjelenését tette pihenőpályára számos fantasztikummal foglalkozó kiadó is.

Május közepére a könyvesboltok újranyitottak és a regények is újra elkezdtek megjelenni, szóval körkérdést intéztünk öt magyar kiadóhoz azzal kapcsolatban, hogy mennyire érintette mélyen őket a válság, mit gondolnak most a fantasztikus könyvek piacáról itthon, és hogy mire számíthatunk tőlük a következő hónapokban.

Akik válaszoltak kérdéseinkre: Farkas Zoltán (Főnix Könyvműhely), Velkei Zoltán (Agave Könyvek), Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor (Gabo SFF) és Németh Vladimir és Holló-Vaskó Péter (Fumax). A Delta Vision sajnos nem válaszolt a kérdéseinkre.

Milyen volt a fantasztikus könyvek piaca a járvány előtt?

Magyarországon az elmúlt években egyre több fantasztikus könyv jelent meg, az erre szakosodott kiadók mellett sorra-másra jelentek meg új szereplők ezen a piacon, miközben szépen felfutott a képregénykiadás is. A helyzetet azonban két oldalról lehet nézni: egyrészt ahogy azt az összes válaszadónk megjegyezte: minden fontos aktuális külföldi könyv hamar megjelent magyarul is, jelentek meg klasszikusok is, és néha nehezen befogadhatóbb, szűkebb közönségnek szóló rétegművek kiadására is volt lehetőség.

„Ironikus, hogy ezzel párhuzamosan mi már egy ideje erősödő csökkenést tapasztaltunk az eladások terén – a sok cím nem hogy új embereket nem hozott be az olvasó közegbe, de ez a közeg zsugorodásnak indult. Egy ilyen színtéren kellett a rengeteg címnek konkurálnia egymással” – írta a Fumax.

Az Agave kiadóvezetője, Velkei Zoltán szerint az fantasztikus könyvkiadás a második aranykorát élte a múlt évtizedben: világpremiereket lehetett csinálni és komoly szerzőket el lehetett hívni Magyarországra. „Ha egy-egy könyv nemzetközi életútját nézem, akkor Magyarország felkerült az SFF-fel foglalkozó ügynökségek világtérképére, többször is az első öt ország közt voltunk, ahova sikerült eladni jogokat” – írta.

Velkei Zoltán azt is hozzátette: ezen a piacon valójában kevés kiadó él meg tisztán piaci alapon, tehát határozza meg a kereslet-kínálat függvényében azt, hogy mit ad ki. „Van olyan szereplő, aki évről évre komoly EU-s támogatással működik, vagy szerelemből pénzel könyveket és nem igazán számít neki, hogy mi térül meg és mi nem, de van olyan rendkívül tőkeerős kiadói imprint is, aminek szintén nem feltétlen a nyereségesség a kizárólagos célja” – foglalta össze a helyzetet Velkei.

Mindez azért érdekes, mert a kiadóvezető szerint „a sci-fi könyvkiadás az elmúlt egy-két évben már egyre komolyabb jeleit mutatta egy kibontakozó válságnak, mivel arányosan több vásárló egyáltalán nem lett, mindezt tetézi most a járvány”. Kiemelte, hogy a sci-fit direkt választja le a fantasyről, mivel ott egyes alműfajok nagyon jelen vannak, mások viszont egyáltalán nem, ott van hely a növekedésre.

A főnixes Farkas Zoltán szerint a piac telítettsége egyébként főleg a külföldi művek esetében igaz. „A hazai szerzőkkel szemben még mindig nagy a fenntartás, közben folyamatosan megy a sajnálkozás, hogy nincs magyar SFF (különösen sci-fi). Pedig amíg nincs megfelelő számú és minőségű visszajelzés, addig ezen a téren nem is várható előrelépés. Nem születnek komoly, korrekt szakmai véleményezések, amelyek pontról pontra rámutatnak ezen művek esetleges hiányosságaira, ezzel segítve a hazai szerzők fejlődését” – írta.

Át kellett gondolni a terveket

„Egyelőre az látszik biztosan, hogy a legtöbb megjelenésünket legalább fél évvel el kellett tolnunk, de lesz olyan könyvünk, ami egy évet fog csúszni” – írta az agavés Velkei Zoltán, hozzátéve: szintén óriási veszteség, hogy két szerzőjüket, R.F. Kuangot és Blake Crouchot is mostanra tudták lekötni egy magyarországi látogatásra, ezek elmaradtak. „Ugyanakkor kérdéses az első három hónapban kiadott nyolc könyvünk sorsa, hiszen egyelőre kevés fogyott belőlük, és a korlátozások feloldását követő újdonságdömping könnyen maga alá temetheti ezeket” – írta.

A Főnix Könyvműhelynek is komoly érvágás volt a leállás Farkas Zoltán szerint, át kellett gondolniuk a terveiket és azt, hogy hogyan tovább. A Fumax azt tapasztalta, hogy nem csak a hazai leállás, de a külföldi is megnehezítette a munkájukat: a kinti ügynökségek és partnerek is leálltak, így ha akartuak volna se nagyon tudtak volna kiadványokat megjelentetni. „Azt már látjuk, hogy az éves tervezetünket buktuk, ráadásul mivel bizonytalan a helyzet, nem is nagyon tudjuk pontosan, mikorra tudjuk átütemezni a dolgokat” – írták.

A Gabo SFF a többieknél szerencsésebb helyzetben fordult rá a vészhelyzeti időszakra. „Az elmúlt évek kísérletezőbb, merészebb címei után úgy alakult, hogy egy sikersorozattal (Vaják) és egy nagy klasszikussal (Dűne) vágtunk neki a válságnak – nem tudhattuk előre mi sem, mi vár ránk 2020-ban –, ezért kimondottan bizakodóak voltunk a jövővel kapcsolatban. A terveinket természetesen érinti a zárás, a könyvesbolti eladások kiesését mi is megéreztük márciusban és áprilisban, de szerencsére vannak olyan stabil SFF címeink – plusz a kiadó más zsánerekbe tartozó kiadványai –, amelyekre támaszkodhatunk” – írták.

A könyvesboltok zárása mellett a másik komoly gond a rendezvények elmaradása volt. „Sorra maradtak el a rendezvények, amikre mi a kiadványainkat általában időzítjük, és amik a bevételünk tetemes részét szolgáltatják, így mondhatni: a munkánk java része egyik pillanatról a másikra elpárolgott. Mi vagyunk az egyedüli kiadó, aki kint van képregényes, könyves, animés, gémer rendezvényen is. Nem csak anyagilag komoly érvágás ez nekünk, hanem ami sokkal fontosabb, hogy elvesztettük a lehetőséget, hogy találkozzunk az olvasóinkkal” – festi le a helyzetet a Fumax. Farkas Zoltán is jelezte: ilyen szempontból a legrosszabb időszakban érkezett a vírus.

Velkei Zoltán szerint ők erre kevésbé érzékenyek. „Nagyon ritka az, hogy kifejezetten egy vásárra kell időzítenünk valamit. Nekem igazság szerint az hiányzik most rettenetesen, hogy nem tudtam találkozni a vásárlóinkkal. Én szeretek megállás nélkül beszélgetni az emberekkel, rengeteg hasznos feedbacket gyűjtök össze a Könyvfesztiválon és a Könyvhéten” – írta.

Átütemezés és kivárás

„Nem akarok a rémhír hozója lenni, de egyértelmű, hogy lesznek sorozatok és életművek, amik félbe fognak maradni. Ezt most nem az Agavéra értem direkt; szerintem egyelőre senki nem tudja mik lesznek ezek, viszont az év végéig ki fognak derülni” – írta Velkei Zoltán.

Azonban egyelőre mind a négy kiadó hangsúlyozta: korábban bejelentett, vagy megvalósítás alatt lévő terveikből egyelőre még semmit sem töröltek, csupán elhalasztották az adott kiadványokat.

„Mostanra látjuk, hogy a webshopon keresztül számíthatunk a vásárlókra, úgy döntöttünk, akárhogy is alakul a közeljövő, a biztosabb címekkel belevágunk a megjelenésekbe, júniusban már várhatóak újdonságok tőlünk rendezvények nélkül is. Ezzel is szeretnénk megmutatni, hogy bízunk az olvasóinkban, és hogy ők is bízhatnak bennünk: semmi nem marad el, legfeljebb később érkezik” – írta a Fumax.

„Van olyan sorozatunk, ahol a halasztás már gondot okoz – így a negyedik kötettel búcsút kell mondanunk az Elveszett flottának. Más, még be nem jelentett címeinket pedig jövő évre halasztottuk, bízva abban, hogy a következő könyvfesztivált már biztonságosan meg lehet rendezni. Ugyanígy kérdéses a megjelenési időpontja a Légszomj horrornovella-kötetnek – bár az eredeti tervet követve természetesen eredményt hirdetünk a pályázathoz” – írta Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor.

„A piac speciális összetétele miatt még akár elképzelhető, hogy nem lesz akkora visszaesés, mint mondjuk más műfajoknál. De az valószínűsíthető, hogy mostantól hosszú távon kísérletezésből lesz sokkal kevesebb, a tutira fog rámenni mindenki” – jósolt Velkei Zoltán.

Mennyire gyűrűzik be a vírustéma a fantasztikus irodalomba?

Bár a halálos világjárvány, mint olyan, eddig is a fantasztikum kedvelt témája volt, rákérdeztünk arra, hogy akarnak-e most ezzel kiemeltebben foglalkozni a kiadók.

„Az újraindulás első SFF címe nálunk, a Gyomláló R. J. Hendontól éppen ilyen témájú. Ez teljesen véletlenül alakult így” – írta Farkas Zoltán. A Gabo SFF is hasonló cipőben jár: „Elég furcsa helyzetbe kerültünk, mert Nora Roberts Year One című fantasyje (magyar munkacíme: Napfogyatkozás) éppen egy súlyos világjárvánnyal indít, amely térdre kényszeríti a legfejlettebb országokat is – és miközben a betegség szedi áldozatait, a mágia visszatér a világba... Így mindenképpen kap a történet egy egyáltalán nem várt aktualitást. És persze régebbi könyveink között ott van a Tizenegyes állomás, amely ugyan szintén egy emberi civilizációt elpusztító influenzajárvány előzményeivel és következményeivel foglalkozik, ugyanakkor reményteljes, szép és elgondolkodtató könyv, amely ezekben az időkben erőt is adhat az olvasóinak” –

„Rengeteg könyv alaptémája az, hogy felüti a fejét valamilyen járvány. Nagyon kevés olyan mű van ugyanakkor, ami figyelembe veszi mellette a klímaváltozás tényét is. Mi egyébként is úgy készültünk még március előtt, hogy kiadjuk majd Octavia E. Butler Earthseed-duológiáját, ami erre a két témára épül, szóval remélem, hogy jövőre legalább az első könyvig eljutunk. Ugyanígy klassz lenne megcsinálni az új Kim Stanley Robinsont, ami bár nem foglalkozik járványokkal kiemelten, de minden más környezeti/társadalmi/gazdasági/technológiai probléma megtalálható benne, amivel az emberiség szembenéz most” – írta Velkei Zoltán.

„Ha van egy értékes fantasztikus mű, amiben mellékesen vírusról és/vagy karanténról is szó van, az egy dolog, de mi úgy gondoljuk, eleget kellett most az embereknek szembesülni ezekkel a dolgokkal anélkül is, hogy még a szórakozásukat is ez tegye ki” – írta a Fumax.

Végül: mivel lehet segíteni a kedvenc kiadóinknak?

Mint mindig, most is igaz: a kiadóknak közvetlenül leginkább azzal lehet segíteni, ha a vásárlók a kiadók saját webshopjaikban szerzik be a könyveket – ezért a kiadók nagyon hálásak is, hiszen innen a teljes összeg hozzájuk folyik be. Farkas Zoltán még hozzáteszi: „ha bármilyen módon visszajeleznek számunkra, hogy szeretik, amit kínálunk nekik. Vagy éppen jelzik, hogy mit kellene másként csinálnunk, hogy ők még elégedettebbek lehessenek.”

Ennek is vannak azonban határai. A Fumax kifejtette: nagyon fontos az empátia. „Olvasóként rettenetesen frusztráló, ha egy sorozat magyar kiadása félbeszakad – de ha mégis megtörténik, akkor jó lenne, ha mindenki tudatosítaná magában: a kiadó nem féktelen örömében teszi ezt. Az utóbbi időben, úgy látjuk, elmérgesedett egyes kiadók és az olvasók egy kis csoportja közt a kommunikáció ezzel kapcsolatban” – írták.

***

Az újraindulás részleteiről az Agave Könyvek itt, a Fumax itt számolt be. Kövesd a Spekulatív Zónát a Facebookon és a Molyon is!