Megint eltelt egy év? Döbbenet, nem? Íme: huszonöt fantasztikus könyv, ami nagyon tetszett nekünk idén.
Ismét eltelt egy év a fantasztikus irodalomban, na de milyen év! Blogunk például átköltözött ide a blog.hura a blogspotról, és csatlakozott Hetei Péter, aki azóta is vígan szerkeszti a heti hírösszefoglalókat, valamint ehhez a listához is sokban hozzájárult.
Az Azonnali Könyves Kálmán nevű rovatában már röviden vázoltam az év legérdekesebb trendjeit a fantasztikus irodalmi színtéren, de itt most van hely bővebben is kifejteni őket.
Egyre erősebb a kispróza, tehát a novella és a kisregény jelenléte
Azt mondják a könyvkiadásban dolgozók, hogy a novelláskötet az halál, eladhatatlan itthon, főleg akkor, ha nyitásként ezzel jelentkezik az ember. A fantasztikus irodalomban azonban nagy a mozgolódás most ezen a téren: bár megjelenési felületként működő rendszeres periodikákkalnem állunk jól, a helyzet változóban van; mindeközben pedig rengeteg novelláskötet és kisregény jelent meg az idén magyarul.
Immár biztos pont Jonathan Strahan éves antológiája, ami egyaránt gyűjt sci-fi és fantasy történeteket a kurrens angolszász szerzők előző évi legjobb írásaiból válogatva; és idén felsorakozott emellé szintén a Gabo SFF gondozásában Az év magyar science fiction és fantasynovellái válogatás is, magyar szerzők műveivel.
Ezen felül pedig jöttek kisregények a Fumaxnál Martha Wells-től, Victor LaValle-tól, Seanan McGuire-től és Kij Johnsontól külön kötetben, aztán kaptunk egy újabb adagot Ursula K. Le Guin kisprózájából, egy teljes Jorge Luis Borges-kiadást, egy Dragomán-kötetet (akivel itt beszélgettem sci-firől), miközben megjelent magyarul Ken Liu rég várt kötete is. És akkor Veres Attila remek novelláskötetéről még nem is beszéltünk! (Mindjárt fogunk.)
A kispróza tehát jön fel, reméljük a piac is visszaigazolja a kiadók munkáját: én úgy látom, hogy a hazai fantasztikus kisprózában is bőven van kraft.
Folyamatosan jönnek a legfrissebb külföldi regények
Ezt évek óta el lehet mondani a hazai kiadásról, és ez nem kis dolog. Az izgalmas új szerzők, új hangok, a régi motorosok új regényei világpremierrel egyidőben, vagy legfeljebb egy-két éves csúszással eljutnak hazánkba, s nem csak eljutnak, de szép rajongótáboruk is akad a legtöbb esetben. Becsüljük ezt meg, és kívánjunk itt jó munkát a hazai kiadóknak! (Akiknek egy részével én vezettem a beszélgetést a Könyvfesztiválon, itt lehet róla olvasni.)
A friss arcok mellett pedig jut idő és energia nagyobb elmaradások pótlására vagy újrakiadására is. A Gabo SFF-nél jött ki új fordításban az Alapítvány Asimovtól, és itt jelent meg Ursula K. Le Guin második kétkötetes kispróza-gyűjteménye, az Agavénál pedig fut a Philip K. Dick- és az Iain M. Banks-életmű felújítása, előbbi esetben új regényekkel kiegészülve, jövőre pedig érkezik a kiadónál Octavia E. Butler és Nnedi Okorafor. Alig várom!
És a közeg maga is mozgásban van: idén is volt Világok Találkozása, amelynek végén egyrészt Kornya Zsolt kapta az idei Hexa-díjat a fantasztikus irodalom népszerűsítéséért; másrészt nyilvános lett, hogy megalakul a Spektrum Egyesület. Ha valaki már egyáltalán nem tud eligazodni a hazai fantasztikum intézményrendszerében, itt van egy kis segítség hozzá!
A képregények terén is egyre jobban állunk
Az idei év legnagyobb meglepetését talán a képregények felfutása hozta: futnak a nagy Marvel- és DC-gyűjtemények, visszatért a Kockás, fut az Incal és decemberben debütált a Saga, és az eddig is működő kiadók, illetve a hazai szerzők is mintha új fordulatszámon pörögnének.
Idén ráadásul a Fumax is visszatért a képregényes bizniszbe, olyan címekkel, mint a Watchmen, a V mint Vérbosszú, a Conan, a Ha/Ver vagy a Jessica Jones: Alias. Csak így tovább, sok sikert kívánunk a képregényes szektornak, jó az irány!
***
És most, mivel tudjuk, hogy mindenki a listáért, és nem az okoskodásért kattintott ide, jöjjön a lényeg! Huszonöt könyvet ajánlunk borítóval és garanciával a részünkről, hogy jó a cucc; még pár könyvet pedig a közvetítői közeg véleményvezéreire hagyatkozva ajánlunk a figyelmetekbe. A borítókra kattintva a könyvek adatlapjára juthattok a kiadók oldalán, ahol rendelni is lehet!
 Brandon Hackett: Isten gépei és más történetek a mesterséges intelligenciákról (Agave Könyvek)
2028: a Föld bolygó hirtelen, egyik napról a másikra egy totál másik csillag mellé kerül, mint ahol addig volt, súlyos következményekkel. Mi állhat a háttérben? Brandon Hackett mára klasszikus regénye tíz éve jelent meg, idén pedig az Agave Könyvek gondozásában jelent meg a ráncfelvarrott verzió négy új novellával, amelyek – a regényhez hasonlóan – a mesterséges intelligenciákról szólnak.
|
 Veres Attila: Éjféli iskolák (Agave Könyvek)
Veres Attila tavaly teljesen váratlanul robbant be a hazai (fantasztikus) irodalomba Odakint sötétebb című regényével, ami mind az olvasók, mind a kritikusok tetszését elnyerte. Idei novelláskötetével elmondhatjuk, hogy a weird irodalom, és tágabban értelmezve a horror egy rendkívül erős szerzővel képviselteti magát itthon, és a Lovecraft-fanzinok farvízén más szerzők is remek novellákat alkotnak ebben a tematikában. Az Éjféli iskolákat itt méltattuk, itt írtunk arról, mit olvass, ha kifogytál a Veres-írásokból, a horrorról meg itt van egy cikk.
|
 N. K. Jemisin: A megkövült égbolt (Agave Könyvek)
N. K. Jemisin trilógiája sorban megnyert három Hugo-díjat, nem véletlenül. Aki még nem kezdte el, kezdje el most, hogy már mind a hármat egymás után tudja olvasni magyarul, mert én az első végén rögtön meg is vettem angolul a másodikat, aztán amint megjelent, a harmadikat is. A fantasyből induló, sci-fibe hajló posztapokaliptikus trilógia ritka szépen beszél eredetiben és Ballai Mária fordításában is az elnyomás módjairól, miértjeiről és az ellenállás formáiról, miközben a története és a karakterei is remekbeszabottak.
|
 Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 (Gabo SFF)
Fent már részletesen beszéltünk róla, ezért csak röviden: ebben a kötetben a hazai fantasztikum mindenféle műfajaiban és regisztereiben alkotó szerző mutathatta meg, hogy a magyar fantasztikus kispróza él és lélegzik, csak megjelenési platform híján van. A kötetbe több fantasy került, mint sci-fi, a line-up pedig ilyen csodás, hogy inkább csak sorolom: Moskát, Hackett, Veres, Dragomán, Sepsi, Gaura, László... Nos, nem fér ki. Olvassátok! Beszámoló itt és itt!
|
 Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett (Gabo SFF)
Az év elején hunyt el a fantasztikus irodalom egyik legnagyobb hatású szerzője: Ursula K. Le Guin mind a fantasy, mind a sci-fi terén megkerülhetetlen életművet hagyott hátra, ami magyarul azonban csak töredékesen, illetve nem egyszer gyatra fordításban olvasható. A Gabo SFF a legjobb kisprózáit gyűjtő kötetekkel élesztette fel az írónő hazai kiadását, de reméljük, hogy nem állnak meg itt.
|
 Kim Stanley Robinson: Vörös hold (Agave Könyvek)
Mintha túlkínálat lenne mostanában holdas regényekből, de ha épp a negyediket olvassuk, akkor sem mehetünk el szó nélkül amellett, ha Kim Stanley Robinson, az ökotudatos sci-fi királya ír ilyesmit. Nála a kínaiak vezetik a Holdért folyó space race-t, és aztán persze lesz mindenféle bonyodalom is.
|
 Shirley Jackson: Hill House szelleme (Gabo SFF)
Nem véletlenül mondom, hogy erősödik itthon a horror: a Gabo SFF-nél tavaly jött egy horrorantológia, idén pedig Joe Hill könyvei mellett végre kiadták magyarul Shirley Jackson klasszikus regényét, aminek alapján egy állítólag elég jó sorozat is készült a Netflixre. Az eredeti könyv ugyan majdnem hatvan éves, de teljesen megéri ma is olvasni.
|
 China Miéville: A város és a város között (Agave Könyvek)
A hazai kiadásban Miéville sorsa hányattatott, és tavaly ilyenkor még nem fogadtam volna rá, hogy ez a könyve – ami egyszerre nyert Hugót, Locust, World Fantasy-díjat, Brit SF-díjat, Arthur C. Clarke-díjat és a Kitschiest – valaha is megjelenik magyarul, de az Agave végül bevállalta. Én már korábban is olvastam angolul, és eléggé megszerettem, de Juhász Viktor fordításában is remek könyv. Nem olyan harsány ötletorgia, mint amit a szerzőtől megszoktunk, de atmoszférateremtésben pont így bajnok. Ebből is készült sorozat.
|
 Ken Liu: A papírsereglet és más történetek (Agave Könyvek)
Feltörőben van a nem angolszász kultúrák fantasztikuma: az ebben íróként, fordítóként és szerkesztőként is részt vevő kínai-amerikai Ken Liu novellái ebbe a folyamatba illeszkedve mutatnak remek, a szokásostól eltérő és gyakran kifejezetten lírai olvasatokat a fantasztikumról. Igazán különleges kötet, jövőre pedig érkezik a Liu által szerkesztett, kínai szerzők novelláit gyűjtő Láthatatlan bolygók.
|
 Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018 (Gabo SFF)
Jonathan Strahan antológiasorozatának magyar megjelenése előtt gyakran csak kétes körülmények között (lásd: következő bejegyzés) férhettünk hozzá a külföldi fantasztikus kisprózához. Az idei válogatás tetszett eddig nekem a legjobban, egy csomó olyan témával, amit érzésem szerint ritkán feszeget a fantasztikum: öröm volt olvasni.
|
 Rob Reid: A nulladik év (Metropolis Media / Galaktika)
Íme, még egy könyv, aminek hazai kiadására nem fogadtam volna. Én nagyjából a megjelenéskor olvastam angolul, és nagyon jól szórakoztam rajta. Az idegenek a Föld zenéjét hallgatják titokban évtizedek óta, és most rájöttek, hogy jogdíjat is kéne fizetniük érte. A világ vicce, hogy ezt a könyvet most épp a Galaktika adja ki, de az a helyzet, hogy a könyv még ennél is viccesebb.
|
 Philip K. Dick: Elektronikus álmok (Agave Könyvek)
Philip K. Dick életműve még mindig az Agave Könyvek egyik zászlóshajója: a sci-fi egyik legnagyobb zsenije ma talán még relevánsabb, mint bármikor, ez pedig abból is látszik, hogy folyamatosan készülnek filmek és sorozatok műveiből. Ez a kötet a legutóbbi, hasonló című sorozat alapját adó történeteket gyűjtötte össze a kiadótól megszokott csinos borítóval kiegészülve.
|
 Ed McDonald: Éjszárny (Agave Könyvek)
Mikor már mindenki azt hitte, hogy a grimdark és flintlock fantasyban nincs tovább, jött az Éjszárny, és vitte a bankot meg sikoltozó fangirlöket. Glen Cook elégedetten hátradőlhet, a Fekete Sereg hatása harminciksz év után sem múlik. Térdig gázolunk a kegyetlenségben, vérben, alkoholban, egy könyörtelen világ sötét és kilátástalan küzdelmeiben. McDonald innovációja, hogy a hangulat nem fullad bele a grimdark önmarcangoló hőseinek posványába, hanem fenntartja az esélyt, hogy a végén akár jóra is fordulhatnak a dolgok.
|
 Robert Jackson Bennett: Csodák városa (Agave Könyvek)
N. K. Jemisin trilógiája mellett Robert Jackson Bennetté az egyik legeredetibb fantasytrilógia az elmúlt években: ez zárult le idén az Agave gondozásában. Bennettnél az elnyomott emberek legyőzték az elnyomóikat támogató isteneket, ezek az istenek azonban folyamatosan megpróbálnak visszatérni. Sikerülhet legyőzni őket, és a győzők képesek lehetnek vajon létrehozni egy igazságos világot? Itt írtam a könyvről.
|
 Dan Simmons: Terror (Agave Könyvek)
Dan Simmons körül folyt a balhé, ugyanis az Alexandra (igen, még mindig megvannak!) elcsaklizta a szerzőt az Agavétól. Az északnyugati átjáró keresésére induló, tragikus sorsú Franklin-expedíció fikcionalizált, vérfagyasztó története azonban még itt jelent meg, csodálatos keménytáblás kiadásban. Itt és itt írtam a könyvről és az expedícióról. És persze közben sorozat is lett belőle, az is elég ütős.
|
 Dave Hutchinson: Embercsempészek (Metropolis Media / Galaktika)
Ez pedig az utolsó olyan idei meglepetés, amiről egyáltalán nem gondoltam volna, hogy megjelenik magyarul: a Galaktika is EU-s támogatásból adta ki, ami azért vicces, mert Hutchinson alapfelvetése arról szól, hogy nem csak az EU, de a nemzetállamok is apró államocskákra esnek szét a közeljövőben. Az innen kiinduló kémtörténet azonban a regény végén (és a folytatásokban, épp a negyedik, utolsó könyvet olvasom) meglepő fantasztikus fordulatot vesz. Interjúm a szerzővel itt.
|
 Neil Gaiman: Death – Halál (Fumax)
Neil Gaimant senkinek sem kell bemutatni, a Sandman című képregénysorozata pedig mára egyértelműen klasszikusnak számít. A Sandmannek megjelent magyarul pár része, de közel sem az egésze – ez még mindig várat magára – a Fumax azonban most kihozott egy gyönyörű kötetet a főszereplő Álom testvéréről, Halálról. A Sandman megjelenéséért pedig továbbra is drukkolunk.
|
 Alan Moore – Dave Gibbons: Watchmen (Fumax)
A Sandmannel ellentétben a rövidebb Watchmen már megjelent magyarul puhatáblás kötésben, három kötetben. Most a Fumaxnál egy keménytáblás, egykötetes – hozzá se kell tenni: gyönyörű – kötetben jelent meg újra: az Azonnalin írtam arról, hogy miért a legjobb időpontban. És persze ebből is készül egy újabb sorozat, ami nem direkt adaptáció lesz.
|
 Pierce Brown: A káosz évei (Agave Könyvek)
A Vörös lázadás-trilógia az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere volt, a vasat pedig addig illik ütni, amíg meleg. A Káosz évei logikus folytatása az előzményeknek. Azt feszegeti, mi történik az után, hogy egy rendszer összeomlik, de az új még nem szilárdult meg. A régi kérdésekre még nincs megnyugtató válasz, a jövő pedig újabbakat vet fel. Vajon sikerül-e a romokon valami mást, valami jót létrehozni, vagy a bizonytalanság káoszából ismét csak a reménytelenség emelkedik ki? Interjúnk a szerzővel itt olvasható.
|
 Neal Stephenson - Nicole Galland: A D.O.D.O. felemelkedése és bukása (Fumax)
Az idei év egyik legszórakoztatóbb könyvében egyszerre van jelen a mágia és a tudomány: a két terület egyesítésével visszahozott időutazás segítségével feláll egy túlbürokratizált amerikai titkosügynökség, főleg azért, hogy kiderítsék, mire jó egyáltalán ez az egész. Kodaj Dániel fordítása a sok betűszóval parádés, a történet pedig iszonyatosan szórakoztató!
|
 Zachary Mason: Void Star (Agave Könyvek)
Erre a könyvre rá kell szánni az időt, mert nem adja könnyen magát: ha azonban belesimulunk a ritmusába, nagyon mélyre tudunk merülni benne. A közeljövő folyamatos összeomlásában egy nőt követünk, aki implantátuma segítségével tud kommunikálni a mesterséges intelligenciákkal – aztán olyan összeesküvés bukkan fel, amire senki sem számított.
|
 Tom Sweterlitsch: Letűnt világok (Agave Könyvek)
Az év egyik legjobb regénye volt Tom Sweterlitsch második, magyar nyelven első regénye, amely egyszerre misztikus-nyomozós thriller, időutazós sci-fi és időről időre a horrorelemek is vastagon felbukkannak benne. A szerző meglepő ügyességgel zsonglőrködik a különféle műfajokkal, a végeredmény pedig egy rendkívül erős atmoszférájú, letehetetlenül izgalmas regény. Itt írtam róla.
|
 Philip K. Dick: Jones kezében a világ (Agave Könyvek)
Van még magyarul kiadatlan PKD-regény? Van bizony, nem túl sok, és ezek nem feltétlenül a legjobb alkotásai, de a korai zsengék között is akadnak érdekes darabok. Ilyen a Jones kezében a világ, amiben már felbukkannak Dick legsúlyosabb állandó témái. Én szurkolok, hogy a lehető legteljesebb legyen a PKD-életmű magyarul, úgyhogy minden egyes megjelenésnek örülni szoktam.
|
 Jack Campbell: Merész (Gabo SFF)
Az Elveszett Flotta sorozat sokak kedvence lett, mégis bizonytalan volt a folytatás sorsa, mivel az illegális letöltések száma magasan felette volt a megtérüléshez szükséges valós eladásokénál... A rajongók azonban kitettek magukért, a folyamatos kampányok, méltató szavak és értékelések meghozták a hatásukat, így az év végi hajrá egyik szép meglepetése volt a ciklus harmadik kötetének megjelenése. Igazi bűnös élvezet, pazar űrcsaták, pörgős cselekmény, felejthetetlen geek romantika a vákuum végtelen sötétjének árnyékában. Jót tenne neki a kiadás sebességének felgyorsítása.
|
 Jim Butcher: Átokvihar (Delta Vision)
Ez történt volna, ha Harry Potter magánnyomozónak áll Voldemort leszalámizása helyett. Mivel Rowling másfelé vitte a dolgot, Jim Butcher billentyűzetén megszülethetett Harry Dresden, aki mágikus képességeit igazi hard bolied/noir/krimi esetek felgöngyölítésében kamatoztatja. A sorozat külföldön már a kivételesen impozáns tizenötödik (!) résznél és két novelláskötetnél jár, így ha a kiadó és a vásárlók is komolyan gondolják, akkor még jó sokáig szórakozhatunk a mágikus bűntények megoldásán.
|
Ezeket a könyveket is érdemes csekkolni:
***
Heti összefoglalókat a hazai fantasztikus irodalmi életről itt találod.
Kövesd a Spekulatív Zónát a Facebookon és a Molyon is!
